Az 1. alkalommal szükség van egy átfogó, egész test strukturális elváltozásait figyelembe vevő objektív vizsgálatra, melynek során megállapítjuk, hogy az állkapocs ízületi elváltozásra jellemző panaszok, tünetek közül jelen van e valamelyik. A rágóízület vizsgálata során fontos az ok-okozati összefüggések felkutatása, ami hozzájárul a terápia sikeréhez.
Az állkapocs ízület (temporomandibularis ízület) működésének zavarai, ezek kezelési lehetőségei egyre inkább előtérbe kerül a fizioterápiában, a gyógytornában és az orvoslás területén.
Craniomandibuláris Diszfunkcióknak nevezzük azokat a zavarokat, amelyek a rágóízület (az állkapocs ízület) működésével kapcsolatban alakulnak ki. A hibás működés következtében az ízület felépítésében részt vevő különböző részecskék (pl. ízületi felszínek, szalagok, ízületi tok), vagy a környező izmok (pl. rágóizmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok), illetve a szomszédos testrészek területén bekövetkező változás zavarokat okoz az egész ízület, ill. az egész rendszer működésében. A diszfunkció az ízülettől távolabb eső területekre is kifejtheti hatását (pl. fejfájást, fülzúgást stb.okozva). Emiatt számos kisebb-nagyobb, általában kellemetlen tünet hátterében gyakran találhatjuk a rágóízület működésének zavarát.
Craniomandibuláris Diszfunkciók terápiája az ízületen belüli és ízület körüli eltérések hatékony megszüntetésére irányul. Nagy figyelmet fordít az ízületi eltérések korrigálása, kezelése mellett az egész test statikai eltéréseinek hatására bekövetkező lágyrész elváltozás megszüntetésére is a rágóízület, a környező testrészek, illetve az egész test esetében.